Biogáz nem minden hulladékból állítható elő, de a biogázgyártáshoz sok olyan anyag használható, amelyek egyéb tevékenységek hulladékanyagai vagy melléktermékei, sokszor költségesen kezelhető un. veszélyes hulladékok.
A biogázról általában:
A biogáz üzemek alkalmasak a településen ill. Kistérségben keletkező szerves hulladékok ártalmatlanítására és hasznosítására. A biogáz képződés folyadék fázisban lezajló fermentáció (biológiai lebontás) eredménye, ezért elsősorban a magas víztartalmú szerves anyagok képezik a megfelelő alapanyagot, de a magas cellulóz tartalmú anyagokon kívül minden más szerves anyag biogázzá, azaz a földgáz meghatározó komponensét képező metánná alakul át.
A biogáz összetétel
A biogáz üzemek telepítésénél több szempontot kell egyidejűleg mérlegelni és figyelembe venni:
· a 10-15 km-es körzetben rendelkezésre álló alapanyagok típusa és mennyisége,
· a meglévő ill. tervezett helyi villamos- és hőenergia felhasználás mértéke, a hőenergia fogyasztók elhelyezkedése,
· villamos hálózati csatlakozás lehetősége,
· lakóépületektől mért 500 méter védőtávolság,
· szántóterület közelsége a fermentációs maradék (biogáztrágya) kihelyezésére.
A termelt biogázt (amely kb. 55%-ban tartalmaz metánt és így fűtőértéke a földgáz fűtőértékének kb. 55%-a) több különféle módon lehet hasznosítani:
· kapcsolt villamos- és hőenergia termelésre,
· villamos energia termelés nélkül, hőenergia forrásként (biogáz üzemű kazánban elégetve),
· motorhajtó anyagként (a széndioxid leválasztása után – ez kisméretű üzemekben nem gazdaságos).
Kapcsolt villamos energia termelés esetén a helyi fogyasztás felett termelt villamos energia mennyiség átadható a hálózatba és ott értékesíthető. A kapcsoltan termelt hőenergia általában 90 °C hőmérsékletű forró víz formájában áll rendelkezésre az egész év folyamán.
A kapcsoltan termelt hőenergia használható a közösségi létesítmények fűtésére és meleg víz ellátására, terményszárításra, égetési célú biomassza szárítására, stb.
A biogáz üzem alapanyaga lehet például:
· szennyvíziszap,
· állattartó telepeken keletkező almos- és hígtrágya,
· vágóhídi hulladék (bizonyos hagtárok között és feltételekkel)
· éttermi/konyhai hulladék (szelektíven gyűjtve), használt étolaj,
· gyümölcs- és zöldségfeldolgozás melléktermékei (pl. krumplihéj, gyümölcs préselvény, törköly, borsóhéj stb.),
· sütőipari visszárú (kenyér, péksütemény),
· közterületeken levágott fű,
· termesztett energianövények (pl. silókukorica, cukorcirok, csicsóka, stb.)
A biogáz üzemek célszerű méretét a gazdaságosan rendelkezésre álló alapanyagok mennyisége és a helyi energiaigények határozzák meg. A táblázatok példákat mutatnak be 100 ill 200 kW villamos energia kapacitásokra.
Biogáz üzemek csak hatósági építési engedély alapján hozható létre, az engedélyezési eljárás vonatkozásában is megfelelő tapasztalatokkal rendelkezünk.
Eredményesen müködtethető biogáz üzem létrehozása csak alapos előkészítéssel, a körülmények (helyi adottságok) figyelembevételével, a pontos műszaki tervezéssel és kivitelezésével lehetséges
Az alábbi táblázatokban a felhasználható alapanyagokból néhány kombinációt mutatunk be , amelyekben egy 100 és egy 200 KW-os biogázüzemek alapanyag igénye látható. A táblázatokban szereplő mennyiségek alapján más méretű üzemek alapanyag igényére is lehet következtetni. Természetesen a táblázatokban említett alapanyagokon kívül más anyagok, és másfajta kombinációk is alkalmasak a biogázüzem működtetésére.
Változat |
|
A |
B |
C |
D |
Villamos energia kapacitás |
kW |
100 |
100 |
100 |
100 |
Nettó villamos energia termelés |
kWh/év |
713 700 |
713 700 |
713 700 |
713 700 |
Alapanyagok: |
|
|
|
|
|
Kommunális szennyvíziszap |
to/év |
5 000 |
0 |
5 000 |
5 000 |
Hígtrágya (sz.marha, sertés) |
to/év |
0 |
5 000 |
5 000 |
0 |
Vágóhídi hulladék |
to/év |
0 |
0 |
0 |
2 000 |
Éttermi , konyhai hulladék (szelektált) |
to/év |
0 |
0 |
0 |
300 |
Fű, egyéb növényi hulladék |
to/év |
300 |
300 |
300 |
<FONT class="" st |